Sivatagban épít erőművet Kína, kétszer kijönne az árából a Puskás Aréna
Kínában egyre kevesebb vízerőművet lehet építeni, ezért az ezzel foglalkozó állami vállalat inkább szél- és napenergiában gondolkodik. Meg a szénben.
Kínában egyre kevesebb vízerőművet lehet építeni, ezért az ezzel foglalkozó állami vállalat inkább szél- és napenergiában gondolkodik. Meg a szénben.
Nyár végén tervezik beüzemelni a világ második ozmotikus erőművét ott, ahol a Rhone ömlik a Földközi-tengerbe.
Az összes elektromosáram-termelés háromnegyede zöld vagy zöldnek tekintett forrásból származott, ami jó a klímának, de nagy kihívás a hálózatoknak.
Hiába tekintenek sokan a dekarbonizáció csodafegyvereként a hidrogénre, termelésének zöme még jelentős káros gázkibocsátással jár, és nagyon nem mindegy, hogy a későbbiekben milyen arányban használunk fekete, barna, szürke, kék, türkiz, rózsaszín, zöld vagy fehér hidrogént, ahogy az sem, hogy mire.
Nemzetközi szinten is példátlan vizsgálat indult Szaúd-Arábiában: minden szóba jöhető helyszínen felmérik, hol termelhető a legtöbb energia széllel vagy nappal. Nagyban gondolkodnak: éves szinten tíz paksi erőműnek megfelelő kapacitással bővítenék a megújulóenergia-termelést.
Cégek bedőlését, profilváltást, bizalomvesztést eredményez a napelemes piacon a nyögvenyelősen futó 2021-es állami támogatási program. A megítélt összegek rendkívül lassú kifizetése és a bruttó elszámolásra átállás okozta keresletcsökkenés miatt azok a családi kis- és középvállalkozások vannak bajban, akik támogatását előszeretettel hangoztatja a kormányzat. Pedig ha bedőlnek a most pengeélen táncoló cégek, az akár az új Napenergia Plusz Program végrehajtását is elbizonytalaníthatja. Vannak ugyan pozitív jelek, de kérdés, hogy kitartanak-e a kampányidőszak után is?
Az eddig működő két legnagyobb napelempark ugyancsak Kína nyugati részén található, mindkettő 3 gigawatt kapacitású.
A belga elnökség utolsó energiatanácsát tartották Brüsszelben. A miniszterek olyan programokat és terveket indítottak el, amelyek célja, hogy előkészítsék a terepet egy energetikailag független, megújuló erőforrásokra alapozó Európa számára.
Eddig 50 milliárd forintnyi összeget nyertek el a pályázók a Napenergia Plusz Programban. A 2021-es előző pályázatban 48 milliárdnál áll a kifizetett támogatások számlálója.
A tervek szerint idén nyáron indul annak a rendszernek a kiépítése Finnországban, ami egész éven át képes lesz biztosítani egy közepes város fűtési igényeit.
2026-ig ötödével, 2030-ra kétszeresére növelné a kormány a geotermikus energia hasznosítását. Első körben összesen több mint 50 milliárd forint értékben indítanának különböző támogatási programokat, de célzott hitelkonsrukcióval is számolnak.
Tényleg az energiafüggetlenség küszöbén vagyunk? Mennyire használjuk ki a nap, a szél, a biogáz, a geotermikus hő, vagy éppen a víz nyújtotta lehetőségeket? Hogyan függ össze minden apró fenntarthatósági lépésünk az energetikával? Mind kiderül zöld podcastunk legújabb adásából.
Először fordult elő, hogy egy hónap leforgása alatt több napelemek segítségével megtermelt áramot fogyasztottak a texasiak, mint amennyit a szénerőművektől kaptak.
Mozgásba lendül a hazai biogázágazat, amelyben komoly potenciál rejlik. Sok még azonban az akadály, a buktató és a nyitott kérdés. Villamosenergiát termeljünk vele, vagy biometánként pumpáljuk a gázvezetékbe? A biogázzal villamosenergiát termelő kisebb üzemeket támogassuk vagy a nagy biometán-termelőket? És egyáltalán, hogy fogjuk rábírni a gazdákat, hogy a trágyájukat ne csak kiszórják a földekre, hanem a gázfejlesztő mikrobákat lakassák jól vele?
Több mint 50 százalékkal csökkentheti a szélerőművek építési és karbantartási költségét, ha önmagukat építik fel egy daru segítségével. A megoldás már létezik, a WindSpider a jelek szerint a befektetők érdeklődését is felkeltette.
Ezermilliárd dollárból épül a szaúdi sivatagban a világ legnagyobb beruházásának nevezett NEOM és benne a jövő városának titulált The Line. A földmunkák javában folynak, a képzelet szárnyal, de sokan megkérdőjelezik a projekt értelmét.
A klímaváltozás közepette a mezőgazdasági termelés egyre bizonytalanabb és egyre költségigényesebb. A szélerőművek kevés helyet foglalnak, így jól passzolnak a mezőgazdasághoz, a megtermelt áram felhasználható helyben, vagy pluszbevételt hozhat.
A karbonsemleges működést 2050-re tervezik elérni.
Mégsem kell 2029-ig várni az új szélerőművi kapacitások engedélyezésére: a kormány úgy döntött, két hónapon belül kiosztják a csatlakozási engedélyeket azokra a projektekre, amelyeket 2030 előtt megvalósítanának. A 2030 utánra időzített igényeket viszont – legyenek azok bármilyen megújulók – elutasítják, és új szabályok alapján bírálják majd el.
Majdnem kétszer annyi új projekt szeretne a hálózathoz csatlakozni, mint amennyi most működik Magyarországon. És még jelentős kapacitások állnak beruházás alatt. Az energiaminisztériumban ezért új preferencialista készül a projektek támogatására.